A kutyaki�ll�t�sok r�vid t�rt�nete:

A XIX. sz�zad k�zep�n voltak az els� kutyaki�ll�t�sok, amelyeket agy hirtelen �tlet keltett �letre. A k�zleked�s, f�k�nt a vas�t nagyar�ny� fejl�d�se nagyban hozz�j�rult a ki�ll�t�sok rendk�v�li siker�hez.

Az �skorszak kezdet�n, amikor a kutya az ember mellett kezdett �lni, az ember megkezdte a fajt�k bizonyos szelekci�j�t a kutya �ltal sz�m�ra ny�jtott szolg�ltat�s szerint. a sz�zadok sor�n ez a szelekci� �szrevehetetlen�l tov�bb folytat�dott. A XIX. sz�zad m�sodik fel�ben a t�rt�net �j fordulatot vett. Az angolok �gy d�nt�ttek, hogy bizonyos fajta kuty�k nagyobb figyelmet �rdemelnek, ha nem m�s�rt, h�t a sz�ps�g�k miatt. �g  sz�letett meg a kutyaki�ll�t� gondolata.

Az els� ki�ll�t�sok:

Az angolok voltak a kutyaki�ll�t�sok kital�l�i. Az els� ki�ll�t�st 1859-ben rendezt�k Newcastle-on-Tyde-ban. Abban az id�ben a ki�ll�t�s szab�lyai �s a kuty�k t�rzsk�nyvez�se el�g �lltal�nos jelleg�ek voltak, �s a ki�ll�t�sokon csak a vad�szkuty�k, a szetter �s pointer vettek r�szt. 1873. �prilis 1-�n az angolok megalap�tott�k az els� "Kennel Club"-ot, amely szigor�an szab�lyozta a ki�ll�t�sok menet�t, �s l�trehoztak egy "Stud-book"-ot, vagyis egy lesz�rmaz�si k�nyvet, ahol le�rt�k volna a k�l�nb�z� fajta kuty�kat, mint ahogy azt m�r sz�zadok �ta megtett�k a lovakkal kapcsolatban. 1886-ban Cruft, aki szenved�lyesen szerette a kuty�kat, egy olyan nagy kutyaki�ll�t�st akart szervezni, amely nem csak a szak�rt�k, hanem a nagyk�z�ns�g �rdekl�d�s�re is sz�mot tarthatott volna. �gy tal�lta ki a "Cruft Dog Showt", amit a neve alapj�n h�vnak �gy, �s amit Vikt�ria kir�lyn� nyitott meg.  Mind a mai napig ez a legkedveltebb �s legjelent�sebb ki�ll�t�s a brit kutyakedvel�k k�r�ben. Majd 80 �vig a d�l-londoni Krist�lypalot�ban, egy 1851-ben a vil�gki�ll�t�s alkalm�b�l emelt �veg�p�tm�nyben kapott helyet, de n�h�ny �ve Birminghamben rendezik meg a ki�ll�t�sra �s a l�togat�k ig�nyeinek megfelel�bb ki�ll�t�si ter�leten.

Magyarorsz�g:

Magyarorsz�gon a szervezett kuty�z�s az 1800-as  �vekben kezd�d�tt. 1839-ben kezdte m�k�d�s�t a Pest megyei Agar�sz T�rsas�g gr�f Sz�chenyi Istv�n k�zrem�k�d�s�vel, illetve kezdem�nyez�s�vel. Ezt t�bb m�s agar�szcsoport k�vette, mint a Galgah�vizi Agar�sz Egylet is Hatvan v�ros�ban, majd sportegyes�let form�j�ban m�k�d�tt tov�bb vizsl�kkal, vizslaversenyekkel is foglalkozva.
1883-ban a magyar kuty�sok r�szt vehettek a B�csben tartott els� osztr�k ki�ll�t�son.
1855-ben rendezt�k a magyar ebten�szt�k az els� kutyaki�ll�t�st Budapesten a Tattersaalban. 1889-ben megalakult a MEOE, a Magyar Ebteny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete. Az els� nemzetk�zi ebki�ll�t�st 1900-ban tartott�k.
1911-ben az aur�pai kuty�s �sszefog�s ig�nylre megalakult az FCI (Federation Cynologique Internationale). Az Az alap�t�tagok k�z�tt szerepelt a MEOE is.
1971-ben rendezt�k az akkori id�k legnagyobb kynol�giai rendezv�ny�t, a vad�szati ki�ll�t�son megrendezett CACIB-ot. Ugyancsak vil�grasz�l� siker volt az 1996-os vil�gki�ll�t�s, Ausztri�val k�z�sen rendezve.