A tacsk� t�rt�nete

A kicsi, r�vid l�b� vad�szkutya le�r�s�t m�r a k�z�pkorb�l ismerj�k, k�pe is fennmaradt sok gobelinen, festm�nyen, farag�son �s k�s�bb f�nyk�pen is. A mai �rtelemben vett tacsk�r�l a XIX. sz�zad v�ge �ta lehet besz�lni, amikor elkezd�d�tt a standardot fel�p�t� fajtateny�szt�s, majd �rv�nybe l�pett a fajta standardje, amely minden egyes p�ld�ny sz�m�ra azonos megjelen�st �r el�.
R�vidl�b� ebeket m�r az �kori domborm�veken is tal�lunk. A mai tacsk�khoz nincs ugyan sok k�z�k, de �kesen bizony�tj�k, hogy mindig is voltak r�vid l�b� kuty�k. A legt�bb k�p kotor�kvad�szat k�zben �r�k�ti meg az ilyen ebeket.
Az �br�zolt kuty�k jelent�s sz�n- �s formagazdags�got mutatnak, sz�rzet�k sem egys�ges. Van k�zt�k olyan, melynek peckesen �ll a f�le, m�siknak l�g, vagy �ppen el�rehajlik. Fouilloux francia szerz� a XVI. Sz�zadban le�r ilyen kuty�kat La Venerie c�m� k�nyv�ben. Hoberg 1716-ban k�vetkez�k�ppen �r a borzvad�sz kuty�kr�l: "Alacsony termet�ek, test�k hossz� �s gyenge, l�bacsk�ik kiss� g�rb�k, sz�n�k szerint sz�rk�k vagy feket�k". Tanzer "Jagdgeheimnisse" ( A vad�szat titkai ) c�m� munk�j�ban, 1734-ben megjegyzi: "A borzkop�, h�d- �s vidrakop� mellett furcsa �s rossz l�b� fajzat."
D�bel 1746-ban ad h�rt a borzkop�r�l �s borzkotor�k ebr�l: "k�tf�le is van abb�l a fajt�b�l, de �n a legjobbnak azon feket�ket, barn�kat �s vereseket tal�ltam, melyeknek valamicsk�t g�rb�re hajlik a l�ba �s am�gy sem t�ls�gosan nagyok�". Vannak, akik nyulat �s r�k�t vad�sznak ilyen ebekkel, teh�t a f�ld felett is haszn�lj�k ny�l- vagy r�kakop�nak.

Ezekb�l az id�kb�l sok k�l�nf�le megnevez�s maradt fenn: "f�ldikutya, od�kutya, r�kakop�, dakszli, borzkutya". Ezek a kuty�k valamennyien a mai tacsk� el�dei voltak, m�g ha nem is nagyon hasonl�t m�r r�juk. A teny�szt�si vonal bizony�ra ezekt�l a kuty�kt�l sz�rmazik.
A tacsk� mai form�ja a c�lzatos fajtateny�szt�s kezdeti id�szak�ban �s az egyletek alap�t�s�nak idej�n, a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben alakult ki. Diezel �gy �t�li meg �ket "Niederjagd" (vad�szat apr�vadra) c�m� k�nyv�ben: "A borzvad�szebek k�ts�gtelen�l az eg�sz kutyanemzets�g legink�bb szeretetrem�lt� k�pvisel�i k�z� tartoznak. Rendk�v�l h�s�gesek, gyeng�dek �s szolg�latk�szek, ugyanakkor okososak �s tanul�konyak. A szobatisztas�gra nagyon vigy�znak, lak�sban am�gy is tisztelettud�ak. A h�zat h�s�gesen �s megb�zhat�an �rzik. A vad�sznak n�lk�l�zhetetlen k�s�r�je a borzkop�, azt lehet teh�t mondani, egyfajta univerz�lis kutya."

K�zben Angli�ban l�trej�tt a t�rzsk�nyvez�s rendszere, amely m�ig a teny�szt�s megtervez�s�nek alapj�t �s egyben a sz�rmaz�s igazol�s�t jelenti. Ezzel egy id�ben alakultak a fajtakutya egyletek, �gy a tacsk�� is: a "Deutscher Teckelklub", a N�met Tacsk�klub 1888-ban, Berlinben.
A II. vil�gh�bor� ut�n m�s tacsk�teny�szt� egyes�letek is alakultak. Az eml�tett N�met Tacsk�klub seg�tette a teny�szt�st, ki�ll�t�sokr�l gondoskodott �s nem utols�sorban vizsg�kr�l. 1889 �ta t�rzsk�nyvet is vezet.
Az eredeti n�met neve a fajt�nak: dachshund, "borzkuty�t" jelent, azaz olyan kuty�t, amely a borz nyom�ban bemegy a f�ld al�. Kotor�keb, teh�t terrierf�le. Amikor a fajta megjelent Angli�ban, a nev�ben el�fordul� hund sz�t houndnak, azaz "kop�nak" ford�tott�k, aminek k�sz�nhet�en a fajta a kop�k csoportj�ba ker�lt. 100 �ve vitatj�k, helyes-e ez a csoportos�t�s.
Egyesek szerint a n�met tacsk� �s a francia basset valamikor ugyanaz a kutya volt. A "basset" elnevez�s a m�ltban "alacsony kuty�t" jelentett. Ennek jelent�s�ge szint�n a kotor�kmunka sor�n volt, hiszen a fajta m�retjellegzetess�ge a kicsi f�ld alatti j�ratokban, od�kban volt kiakn�zhat�. (Borz �s r�ka vad�szat).
Az angolok 1839-ben figyeltek fel ezekre a kuty�kra, mert Vikt�ria kir�lyn�nek volt egy Dashy nev� tacsk�ja. Egy �vvel k�s�bb, amikor a kir�lyn� f�rjhez ment Albert Sz�sz-Koburg-Gotha herceghez, a f�rj �jabb tacsk�kat hozatott N�metorsz�gb�l. A fajta hamarosan n�pszer� lett az angolok k�r�ben is.

Ennek k�sz�nhet�en kutyaki�ll�t�son m�r 1866-ban szerepeltek tacsk�k a "k�lf�ldi vad�szkuty�k" oszt�ly�ban. Az Angol kennel klub az 1873-as krist�lypalotabeli ki�ll�t�son ismerte el a fajt�t, a n�meteket is megel�zve 1881-ben megalakult az els� fajtaklub: az English Dachshund Club. Az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban az 1870-es �vekben kezdett elterjedni a tacsk�.

A fenti fot� az 1879-es hannoveri nemzetk�zi kutyaki�ll�t�son k�sz�lt, a Bergman nev� tacsk�r�l. A csokol�d�barna, r�vidsz�r� standard m�ret� Bergman klasszisnak sz�m�tott a maga idej�ben. Eur�p�b�l az Egyes�lt �llamokba ker�lt, ahol egyik megalapoz�ja lett az ottani teny�sz�llom�nynak. P�lyafut�sa igen sok�ig tartott: m�g az 1891-es chicag�i kutyaki�ll�t�son is els� helyez�st �rt el.
1891-ben m�r Eur�p�ban is rangos ki�ll�t�sok szervez�dtek. Amszterdamban ez �vben 300 tacsk� vett r�szt ezen a rendezv�nyen, igaz a bemutatott tacsk�k sz�rzet�k tekintet�ben kor�ntsem voltak egys�gesek.
Vannak, akik szerint a hossz�sz�r� tacsk� ugyanolyan r�gi fajtav�ltozat, mint a r�vidsz�r�. M�s verzi� szerint a r�vidsz�r� v�ltozatot keresztezt�k a Field Sp�niel-lel. A dr�tsz�r� tacsk� pedig a terrierfajt�kkal val� keresztez�sb�l sz�rmaztathat�. Grayce Greenberg, a fajta t�rt�net�nek jeles amerikai kutat�ja �gy v�li, hogy a sz�lk�ssz�r� tacsk�k a dr�tsz�r� bassetekt�l sz�rmaznak.
Az els� v�rebvizsg�t 1893-ban tehett�k le a tacsk�k, m�gpedig Melln am See-ben. N�metorsz�gban gyorsan b�v�lt a tacsk�k esem�nynapt�ra... A k�t vil�gh�bor� �rz�keny vesztes�get okozott e t�ren is, �s er�sen visszavetette a teny�szt�st. Istennek h�la, mindig akadt n�h�ny olyan bar�tja a tacsk�nak, aki nem riadt vissza az �jrakezd�st�l, nem sajn�lta m�g a szem�lyes �ldozatot sem, noha a k�r�lm�nyek gyakran kifejezetten kalandosak voltak. A kinol�giai vil�gszervezet, a Federation Cynologique Internationale ( FCI) szem�ben a tacsk� n�met kutya.